2013. november 28., csütörtök

Rose Ausländer: Heimat III Hilde Domin Herbstaugen

Rose Ausländer: 

Heimat III 

Heimatlosigkeit 
dir fremde Heimat 
bleibe ich treu 

Stimmen 
kommen geschrieben 
umarmen die Erde 
halten den Himmel 
schenken mir 
Frühling und Schnee 

Aus meiner Heimatlosigkeit 
¨komme ich 
mit meinen Worten 
zu dir 
fremder Freund 
streue Glanzlichter 
über das Dunkel 
unsre gemeinsame Heimat 

Haza

 
Hontalanság 
hozzád hű leszek 
idegen hon 

Írott 
hangok jönnek 
ölelik a földet 
tartják az eget 
tavaszt hóval 
ajándékoznak 

Hontalanságomból 
jövök 
szavakkal 
hozzád 
idegen barát 
szórj csillámos fényt 
közös hazánk 
sötétségébe



Nem hittem volna, hogy ezt a fordításomat sok évvel azután, hogy leírtam, újra előveszem és örülök neki, mert aktualitását nemhogy elvesztette volna, hanem még elevenebbé tette az elmúlt idő.


Rose Ausländer: 
Finden

Ich finde
was ich nicht suchte

vereistes Lied

Ich nehme es
in den Mund
hauche es an

Es taut auf
und singt
mich
und
dich

Találni

Találtam
mit nem kerestem
megfagyott dalt
számba vettem
ráleheltem
felolvadt
dalol
rólam
és
rólad
________________
Hilde Domin:
Herbstaugen

Presse dich eng
an den Boden.

Die Erde
riecht noch nach Sommer,
und der Körper
riecht noch nach Liebe.

Aber das Gras
ist schon gelb über dir.
Der Wind ist kalt
und voll Distelsamen.

Und der Traum, der dir nachstellt,
schattenfüssig,
dein Traum
hat Herbstaugen.

Ősz tekintete

Szorítsd magad
a földhöz
Amely még
nyárillatú, mint
szerelemtől
illatos tested

De feletted
elsárgult már a fű.
A  hideg szél
bogáncsmagokat visz.

Árnyéklábú álmod még
utolér, de
szeme
őszből néz rád.
Rose Ausländer:

Heimat III

Heimatlosigkeit
dir fremde Heimat
bleibe ich treu

Stimmen
kommen geschrieben
umarmen die Erde
halten den Himmel
schenken mir
Frühling und Schnee

Aus meiner Heimatlosigkeit
¨komme ich
mit meinen Worten
zu dir
fremder Freund
streue Glanzlichter
über das Dunkel
unsre gemeinsame Heimat


Hontalanság

hozzád idegen hon
hű leszek
Írott
hangok jönnek
ölelik a földet
tartják az eget
tavaszt hóval
ajándékoznak

Hontalanságomból
jövök hozzád
szavakkal
idegen barát
szórj csillámos fényt
közös hazánk
sötétségébe