Előfordul, hogy keresem magam és nem találom, ilyenkor kilépek a mindennapjaimból és az unokákban gyönyörködve megfeledkezek a hiányaimról. Íme a legkisebb, akinek ez a születésnap határt jelentett az iskolába lépéssel. Az öntudat és a vele járó öröm sugárzik a szeméből. Hálás szívvel nézegetem, máris jobban érzem magam.
A középső unoka erejéből is néha feltöltődök. Ez a hatalmas erő nekem egyenlő az életörömmel, amit a mozgásban kifejez. Ebből kéne minden nap meríteni.
A legnagyobb gondosan és szépen végzi a házi feladatot, ahogy azt ő magától elvárja minden külső beavatkozás nélkül. Már nagyfiú, aki tudja, hogy rajta nagyon sok múlik. A kamaszkori lázadások előszelét azért már éreztette az otthoni védettség tudatában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése