2012. december 29., szombat

Mielött az év végetér


b]Petar Vukov
Virtuális utazások

1.

Az utazás belső változás iránti vágyat fejez ki, az új tapasztalatok szükségletét, éspedig jóval inkább, mint a helyváltozás igényét. Jelképrendszere az igazság, a béke, a halhatatlanság, a lélek-központ, az őshaza keresését jelenti... Keresni az Ígéret Földjét, az Eldorádót - ez az elérhetetlen célközpont utáni kutakodás, míg Aeneis, Odüsszeia és az Isteni színjáték a megismerhető keresését jelenti. Ezek az utazások az emberen belül történnek. Az az utazás, amely menekülés önmagunktól, sohasem vezethet célhoz.

2.

Elutazni valahová, messzire, bejárni az egész világot, mindezt csak azért, hogy aztán hazatérjünk. Arra gondolni, hogy elérkeztél a világ végére, valójában pedig a küszöbön állsz. "Az ember nem tesz semmi egyebet, csak egész életében hazatér." (Novalis)

Erről szól a haszid mese is a krakkói Izsák rabbiról, Jékel fiáról, aki álmában parancsot kapott, hogy keresse meg a kincset Prágában a Károly-híd alatt. Odaérkezvén, a gyanakvó őrnek el kellett mesélnie álmát. Ha hinnék az álmokban - mondta neki az őr -, el kellene mennem Krakkóba, mert azt álmodtam, hogy ott van elásva a kincs, egy zsidó, Jékel fia Izsák kályhája alatt. A rabbi erre meghajolt, hazautazott és megtalálta a kincset.

A hazatérés másfajta változatát találjuk Singer történetében a chelmi Schlemihlről, aki Varsóba indult. Útközben elszunnyadt, és amikor felébredt, az ellenkező irányban folytatta útját, mert valami csirkefogó megfordította az útjelző táblát. Így megérkezett Chelmbe, arra gondolván, hogy egy másik Chelmbe vitte útja, amelyik pont ugyanolyan, mint az első; s végezetül, több félreértést, ami ebből a meggyőződéséből eredt, oly módon oldott meg, hogy megértette, "az egész világ egy nagy Chelm".

Ennek a motívumnak egy másik változata az otthontól való eltávozás és egy másik világ fellelésének létezhetetlensége, amit Kavafisz fejt ki Város c. versében:

    Új földeket majdan nem találsz, nem lelsz más tengerekre.
    Mindig ebbe a városba érkezel.

Más szóval: önmagadtól, saját életedtől nem lehet megszökni. El kell fogadni, hogy az élet, amely számunkra a Földre való születéssel adott, magában véve is - bármilyen rajtunk kívüli cél nélkül is - érték, amint azt úgyszintén Kavafisz Ithaka c. versének sorai sugallják:

    Gyönyörű utazást nyújtott Ithaka.
    Ha nincs, nem is kelsz útra.
    Ám nincs is más, amit neked adna.[/b]