2011. szeptember 28., szerda

Pécs, Harkány Szeged

Hétfőn és szombaton nem szabadna semmit tervezni, mert a múzeumok zárva vannak, vagy a templomokban szünet nélkül esküdöznek...így aztán kedden délelőtt (méghozzá 10 óra kezdéssel!) tudtam elvinni barátnőmet, előbb a Vasarely múzeumba, majd az Ókeresztény sírkamrákhoz. Mindkettő egyedülálló élmény a maga módján. Aki a Vasarely múzeumot régebben, vagyis a felújítás előtt látta, annak okvetlen el kell mennie újra. A megvilágítással élet költözött a zseniális művekbe, a lámpák elé lencséket helyeztek és a hatás megdöbbentő: mintha hátulról kapnák a világítást, a három dimenziós érzéki csalódás tökéletessé válik. Nekem Vasarely késői munkái a kedvenceim, mert azokban mintha a földi határokat hagyná el a művész, a végtelenbe nyitva kaput.
Az utazás Harkányba rövid és fájdalommentes volt, amit a GPS-nek is köszönhetek, de jó utakon az útjelzések is kitűnőek...
Az időjárás nem engedte meg  Dráva hajózási elképzelésemet, tehát beértük a fürdéssel Harkányban. Máig sem tudom eldönteni, hogy melyik érzés erősebb, a tökéletesen kiépített fürdőhely felett érzett örömöm, vagy az a félelmem, amit bennem a "túl sok az ember" jelenség kivált, ahonnan  csak menekülni tudok. Elvesztem az amúgy is fogyatékos tájékozódási képességemet és elveszettnek érzem magam ilyenkor, de legyen ez csak az én bajom. Harkány remekül bevetette magát a fürdőhelyek versenyébe és a sikert a sok vendég igazolja.
Reggel már 8-kor indulásra készen programoztam a GPS-t: irány a napfény városa Szeged! Még Baját sem értük el, megszólalt a telefon és örömmel jelenthettem barátnőmnek, hogy szegedi látogatásunk sikerében teljesen biztos vagyok: a város legeslegjobb ismerője jelentkezett, vár minket!